A szüret olyan kifejezés, amelyet gyakran eldobunk, amikor a borról beszélünk, ahányszor kinyitjuk a palackokat, mégis sokakat zavarba ejtő kifejezés. Az alábbiakban a lehető legegyszerűbben elmagyarázzuk, mit jelent és miért számít.
Kezdésként határozzuk meg az évjáratot: a bor évjárata a bor készítéséhez használt szőlő termesztésének és leszedésének éve. Nem ez az év, amikor a bort palackozták.
Egy bor évjáratát ismerjük, mert minden bornak közvetlenül a címkére kell nyomtatnia a szőlő termesztésének és leszedésének évét (a szabály alóli kivételért görgessen a bejegyzés aljára). Például, ha a bor, amit iszunk, 1995 nyarán termett és 1995 őszén szedett szőlőből készült, akkor a bor évjárata 1995 lenne.
Miért törődünk tehát egy bor évjáratával? Mint tudjuk, a bor szőlőből készül, és a nagyszerű bor készítéséhez minden a szőlőben kezdődik. Csakúgy, mint a többi növénynek, a világ minden régiójában vannak jó és rossz tenyészidőszakok. Ez azt jelenti, hogy a termés minősége és mennyisége esetünkben a szőlőben évről évre változik a külső tényezők, például az időjárás függvényében.
Általában a jobb tenyészidőszakban termesztett szőlőből (amely ideális a szőlő virágzásához) jobb bor lesz. Ha a gyümölcs jobb minőségű, akkor a bor íze is jobb lesz, ezért követjük nyomon a bor évjáratát.
Tehát amikor egy haver kihúz egy korhű bor mondjuk 1999-től nemcsak azt fontos tudni, hogy a bor régi, hanem azt is, hogy 1999 kiváló év volt-e annak a szőlőnek a termesztésére, amelyet a bor készítéséhez használtak, bármilyen termőhelyen is. Ha kiváló év volt, akkor ez a bor drágább lesz, mint egy olyan bor, amelyet ugyanabból a szőlőből készítettek, de 1997-ben termesztették egy olyan évben, amely nem volt túl jó tenyészidőszakban. Ezzel olcsóbb lenne az 1997-es, mint az 1999-es, pedig az 1997-es bor régebbi. Tudjuk, zavaros.
Az évjáratról azonban a legfontosabb tudnivaló, hogy nyomon követjük, mert a dűlőben termesztett szőlő minősége évről évre változik. És ezért törődünk az évjárattal.
